Kiemelt vitát tartott az Európai Parlament az európai biztonsági struktúra alakulásáról és a tagállami Tanács konklúzióiról. A pártpolitikai panelek után erős mondatokban határozták meg Európa útját, de az továbbra sem világos, hogy hogyan lehet majd a tettek mezejére lépni.
Washingtonban tárgyalt az olasz kormányküldöttsége a Donald Trump amerikai elnök által belengetett európai vámokról. Az olaszoknak több módja is van, hogy tompítsák a hatásokat, és Magyarország is hasonló áthidalásokra számíthat, ha az USA végül kiveti a vámokat.
A februári 7,1 százalékos élelmiszer-infláció után, Orbán Viktor a Facebook-oldalára feltöltött videóban bejelentette, hogy korlátozzák a boltok árréseit. A kormány ennek a hétnek az elejéig adott időt a boltoknak, hogy tegyenek javaslatot az árak csökkentésére, de a kormányfő értékelése szerint elégtelen mértékű önkéntes felajánlásokat kaptak, ezért március közepén életbe lépnek az új korlátozó kormányzati intézkedések.
Annyira terjed itthon a száj- és körömfájás betegség, hogy Orbán Viktor Kisbajcsra ment, hogy megnézzen egy állattartó-telepet - derül ki a miniszterelnök Facebook-oldalára feltöltött videóból.
Szombaton délelőtt tartották a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitó rendezvényét, ami már hosszú évek óta a gazdaságpolitikai bejelentések legfontosabb terepének számít. Az MKIK elnöki tisztségét 4 hónapja betöltő Nagy Elek Orbán Viktor miniszterelnököt, Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert és Varga Mihály jegybankelnököt látta vendégül az esményen, akik mind előadást is tartottak. Nagy Márton miniszter és Varga Mihály jegybankelnök előadásában is hangsúlyosan szerepelt az újból erősödő magyarországi infláció, ennek letörésére a kormány és az MNB is eszközökkel készül. Nagy Márton arról beszélt, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium tárgyal a kiskereskedelem szereplőivel, vannak felajánlások, 6 nagylánc közül 2 adott olyan értékelhető vállalást az önkéntes árcsökkentésre, ami elfogadható a kormánynak. Varga Mihály jegybankelnök többször is az óvatos, fegyelmezett és türelmes monetáris politika szükségességét hangsúlyozta, amit Orbán Viktor későbbi beszédében többször is érdekesnek nevezett.
Rendkívül változó gazdasági és geopolitikai környezetben rendezték meg idén is a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hagyományos Gazdasági Évnyitóját, ahol Orbán Viktor miniszterelnök is felszólalt. A Portfolio által élőben tudósított eseményen a kormányfő többször is érdekesnek nevezte Varga Mihály újonnan hivatalba lépett jegybankelnök azon mai kijelentését, miszerint az MNB-elnök szerint türelmes monetáris politikára van szükség. Külön kihangsúlyozta azt is, hogy a gyermeket vállaló anyák élethosszig tartó adómentességét már nem lehet elvenni, az hosszabb távon része marad az adórendszernek, a vállalkozók ezzel számoljanak. A gazdaságpolitika pillérei között megemlítette az adócsökkentéseket, a foglalkoztatás bővítését (szerinte még mindig van 300 ezer magyar munkaerőtartalék tekintetében), a vállalkozások támogatását (Demján Sándor program), a befektetések ösztönzését, az elsődleges hiány kordában tartását, a békepárti álláspontot. Azt is elismerte, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió között kibontakozó vámháború a magyar gazdaságot is kedvezőtlenül érintheti, de lesz külön amerikai-magyar gazdasági egyezmény, ami a vámháború kedvezőtlen hatásait kiegyenlíti. Sokat beszélt a miniszterenök a nemzetközi környezetről, azon belül is arról, hogy fajsúlyos változások vannak kibontakozóban: itt megemlítette azt, hogy az Európai Unió elengedni készül a 3% alatti fiskális hiányszabályt, valamint fegyverkezésbe kezdett Németország. Ezek a fejlemények a magyar vállalkozások és a magyar gazdaság szempontjából rövid távon értékelése szerint nagyon-nagyon jók.
Szűk sávban ingadozik a forint az euróval szemben a pénteki kereskedésben, a jegyzések a 399-es szint környékén jártak, vagyis csak átmenetileg, rövid időre került a forint a 400-as szint fölé csütörtökön. Péntek délután megjelentek a hét legfontosabb amerikai makrogazdasági adatai, amire hirtelen gyengüléssel reagált a dollár. Ez pedig a forintnak is segített, hiszen a dollárral szemben már 367 alatt is járt, míg az euróval szemben 399 alatt is komfortos lett a magyar fizetőeszköz. Jerome Powell Fed-elnök beszéde aztán késő este még további erőt adott a forintnak.
Az uniós csúcson végül mind a 27 tagállam támogatásával ment át az a történelmű jelentőségű döntés, hogy az Európai Unió a jövőben a védelempolitikában és fegyverkezés területén is jobban összefog, valamint megnyitja a lehetőséget, hogy a tagországok az EU-s költségvetéséből is fizethessenek hadi beruházásokat. Az újabb integrációs lépésről viszont elirányította a reflektorfényt, hogy Magyarország egyedüliként nem támogatta az unió Ukrajna melletti kiállását. A csúcs után az európai vezetők a magyar kormány izolációjáról beszéltek, de az együttműködés így is szorosabb lehet: egyre inkább megszokhatjuk a hajlandók koalíciója kifejezést.
Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió "Jó reggelt, Magyarország" c. műsorában beszélt Ukrajna uniós tagságáról, és arról, hogy hamarosan véleménynyilvánító szavazás lesz erről Magyarországon. Ukrajna csak akkor lehet az EU-tagja, ha ezzel minden tagország egyetért, szerinte ez a tétje a véleménynyilvánító szavazásnak. A kiskereskedelmi árakról is beszélt Orbán: "szeretném elkerülni, hogy a kereskedőket szabályozzuk, de ha nem csatlakozik mindenki az árcsökkentéshez, ezt kénytelenek leszünk megtenni. Egy hetük van erre".
Véleménynyilvánító szavazást kezdeményez Ukrajna európai uniós tagságáról Orbán Viktor. A miniszterelnök erről az Ukrajnáról szóló, rendkívüli uniós csúcstalálkozó után beszélt újságíróknak csütörtök éjjel Brüsszelben az MTI beszámolója szerint. A kormányfő elmondása szerint egyetértés volt az uniós vezetők között arról, hogy azt EU-nak rengeteg pénzt kell költenie saját magára is, hogy a "saját hadseregeinket megerősítsük".
Az Európai Unió 26 tagállama közösen elfogadta az Ukrajnáról szóló nyilatkozatot, míg Magyarország egyedüliként megvétózta azt, mivel Orbán Viktor szerint a dokumentum szembemegy Donald Trump amerikai elnök diplomáciai irányvonalával. A magyar kormányfő figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok visszavonulásával Európának kell eldöntenie, hogy egyedül finanszírozza-e Ukrajna háborús erőfeszítéseit. Ugyanakkor mind a 27 tagállam, köztük Magyarország is, támogatta az EU védelmi együttműködésének megerősítését, amely akár 800 milliárd eurós katonai beruházást tesz lehetővé.
Az Európai Unió vezetői rendkívüli csúcstalálkozón hagyták jóvá a ReArm Europe nevű védelmi beruházási tervet, amely akár 800 milliárd eurónyi forrás mozgósítását is lehetővé teszi az elkövetkező öt évben. A cél az európai védelmi ipar fejlesztése, a stratégiai függőségek csökkentése és a kulcsfontosságú katonai képességek – például rakétavédelem, dróntechnológia és kiberbiztonság – gyors megerősítése. A csúcson Ukrajna támogatásáról is tárgyaltak, de míg a védelmi fejlesztések ügyében egység mutatkozott, Magyarország továbbra is ellenzi az újabb pénzügyi segítségnyújtást Kijev számára.
A csütörtöki rendkívüli EU-csúcson már módosítottak az eredeti zárónyilatkozat-tervezeten: Robert Fico szlovák kormányfő kezdeményezésére bekerült a szövegbe, hogy az Európai Bizottság tárgyalásokat kezd Pozsony és Kijev között az ukrajnai gáztranzitról. Fico korábban vétóval fenyegette meg a tanácsi szavazást, de ezzel vélhetően áldását adhatja a védelmi képességek és Ukrajna támogatását megerősítő döntésre. Eközben még nem látszik, hogy az EU vezetői engednének a szintén blokkolást belengető magyar kormányfő kérésének.
Bár a szerda esti Macron–Orbán-találkozó után nem adtak ki közleményt, másnap Orbán Viktor X-bejegyzéséből már kiderült, miről beszéltek a felek, amit megerősített a Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter is. A magyar kormányfő szerint a francia államfővel egyetértettek abban, hogy a tagállamok védelmét meg kell erősíteni. A találkozó jelentőségét növeli, hogy Európa vezetői közben fokozott Ukrajna-támogatásról dönthetnek Brüsszelben.
A csütörtöki Európai Tanács csúcstalálkozója előtt mindenki arra kíváncsi, hogy vajon Magyarország vagy Szlovákia vétója akadályozza-e az európai egységet. Kaja Kallas külügyi főképviselő és más európai vezetők is optimistán fogalmaznak, de megvan a forgatókönyv arra is, ha nem a tervek szerint alakulnak a tárgyalások.
Az Európai Unió vezetői ma Brüsszelben rendkívüli csúcstalálkozóra gyűlnek össze, hogy megvitassák Ukrajna további támogatását és az európai védelmi politika jövőjét. Sokan már egy „kerül, amibe kerül” pillanatra számítanak. Noha a sajtóban több cikk is megjelent, hogy Magyarország akár vétóval akaszthatja meg a közös uniós védelmikiadás-növelést, de a Portfolio-nak nyilatkozó uniós diplomaták magabiztosan nyilatkoztak. A zárónyilatkozat szövegében lesznek változások, de nem számítanak arra, hogy ne jönne össze a konszenzus. Ha mégsem jutnak dűlőre a tagállamok, akkor a „hajlandók koalíciója” lép majd ki a fényre.
A jelenlegi német kancellár várható utódja személyesen járja körbe az összes szereplőt, akivel együtt kell dolgoznia a következő ciklusban. Európa vezető hatalmanként nagy teher nehezedik az érkező német vezetésre, de láthatóan mindent megtesznek azért, hogy meglegyen a közös nevező, mire beiktathatják az új kancellárt.
Emmanuel Macron francia elnök szerda este intéz televíziós beszédet a francia néphez. Ennek során egyből egy új korszak kezdetéről és az orosz fenyegetés súlyosságáról kezdett el beszélni, miközben Európa biztonságát érintő figyelmeztetést fogalmazott meg - számolt be a Sky News.
Az Európai Tanács elnöke, António Costa válaszlevelében ismerte el, hogy nincs teljes egyetértés a tagállamok közt az ukrajnai háború lezárásáról, de abban nem lát véleménykülönbséget, hogy mindenki tartós békét szeretne.
Emmanuel Macron elnök szerda este 8 órakor beszédet intéz a francia nemzethez, amelyben az ukrajnai helyzet és a nemzetközi fejlemények kerülnek középpontba. Várhatóan a francia–brit béketervet is ismerteti. Az államfő előtte Orbán Viktor magyar miniszterelnököt is fogadja Párizsban.